Belépés Nyitólap Nyilvános listák
A(z) vcse levelezőlista archívuma

Jelenleg az archívumban 130 levél van, és a levelek gyűjtése be van kapcsolva.
Levelek megjelenítési sorrendje:
2017. június 26. 9:55:08 (#1163)
Feladó: Csizmadia Ákos
Tárgy: Re: [VCSE-Levlista] Nyári táborozók (Jún. 23)
2017. június 26. 9:42:32 (#1162)
Feladó: Csizmadia Szilard
Tárgy: [VCSE-Levlista] Mai kép
Mai kép
2017. június 25.
http://apod.nasa.gov/apod
http://www.vcse.hu

Az egyes galaxisokban megfigyelhető ún. szuperbuborékokat szupernóvarobbanások hozzák létre. Egy szupernóvarobbanásban tipikusan 10^45-en J energia szabadul fel. Az OB-asszociációkban (vagyis ilyen csillagokból álló nyilthalmazokban) nagyon sok nagytömegű, akár 15-120 naptömegű csillag is van, ezek mind forrók és fiatalok. Nem is lehetnek öregek, mert egy ilyen nagytömegű csillag tömegétől függően négy-öt millió, néhány tízmillió vagy pár százmillió év alatt II-es típusú szupernóvarobbanásban felrobban. A csillag helyén fekete lyuk, neutroncsillag vagy semmi sem marad, attól függően, hogy a csillag magja összeroskadt kompakt objektummá vagy teljesen szétrepült. természetesen a csillag külső maradványai szupernóvamaradványként: egy táguló gázfelhőként tágulnak.

Egy-egy ilyen OB-asszociációban csak egy-két tucat csillag van, másokban akár 100 darab is, de ennél több nemigen. (Egyszerűen a csillagközi felhők tömege nem elég nagy, hogy ennél több ilyen nagytömegű csillagot egy csoportban létrehozzanak.) Mivel mindegyik rövid időn belül egymásután szupernóvaként robban fel, az asszociáció létrejötte után néhány tízmillió-százmillió éven belül a halmaztagok szupernóvaírobbanások sorozatát hozzák létre: igazi tűzijátékot látunk, ha ki tudjuk várni.

A szupernóvarobbanásokban a csillag külső rétegei nagyságrendileg 15 000 km/s körüli sebességgel hagyják el a csillagot, és gyorsan tágulnak. Nagy energiát visznek magukkal a táguló csillagmaradvány gázrészecskéi, mert nagy kezdősebességgel indultak el. Az OB-asszociáció anyagába és a környező csillagközi anygaba is beleütköznek, magukkal ragadják, és lökéshullámok elkezdi az anyagot kifelé söpörni. Mivel - csillagászati skálán mérve - gyors egymásutánban több szupernóva is erős lökéshullámot indít el kis belső, központi helyről, egy hatalmas méretű buborékot hoznak létre, amin belül az anygaot lökéshullámaik kifelé söprik.

A Nap és vele együtt a Naprendszer is egy ilyen buborékban van, ahol a csillagközi anyag sűrűsége nagyságrenddel kisebb, mint másutt. Ezt a buborékot Lokális Szuperbuboréknak hívják, és a legutóbbi 10-20 millió évben robbant szupernóvák hozták létre, mi pedig most haladunk keresztül rajta. A lokal_szb.jpg nevű kép mutatja néhány fényes, közeli csillag és a Nap helyzetét, merre haladunk és a csillagközi anyag merre mozog. A Local_bubble.jpg kép pedig ezen belül a Lokális szuperbuborék határait mutatja - ezen a buborékon éppen keresztülhaladunk.

Egy buborék belsejében a hőmérséklet akár millió fokos is lehet, a falában pedig emissziós sugárzás okoz fénylést.

Oldalról nézve egy ilyen buborék gömbszerű, vagy az anyageloszlsától függően gyűrűszerű alakot mutat. Az idősebb buborékok hűlnek, és kölcsön is hathatnak a galaxisok poranyagával, amiket felmelegíthetnek. Ezeknek a gyűrűszerű alakzatoknak a katalógusát Dr. Könyves Vera és munkatársai állítottak össze 2006-ban: 462 darab ilyen gyűrűszerű, távoli infravörösben látszó alakzatot találtak. Ezeket részben a nagytömegű csillagok erős csillagszele, részben a szupernóvarobbanások lökéshulláma, részben a Galaxisunkban kavargó anyag turbulens áramlása hozza létre és alakítja. (Forrás: https://arxiv.org/abs/astro-ph/0610465)

Más galaxisokban is találtak szuperbuborékokat. A mellékelt kép akb. 160 ezer fényévre lévő Nagy Magellán-felhőbeli N44 jelű szuperbobérokről készült, aminek fala kékesben szépen világít. Az N44-et először Karl Henize vette fel egy katalógusba (1956-ban), átmérőjét 1000 fényévben határozták meg. A közepén lévő "lyuk" átmérője kb. 250 fényév. Kb. negyven csillagból álló asszociáció van a belsejében, közte egy csillagnak rendkívül erős a csillagszele, ami nagyon erősen hozzájárul a köd alakjának alakításához: a csillagszele összesöpri maga előtt a köd anyagát. A képen is látni, hogy a köd sűrűsége nagyon erősen változik: az asszociációbeli szupernóvák lökéshulláma alakította ilyenre. A múltbéli szupernóvarobbanásoka a ködből érkező röntgensugárzás is bizonyíték.A köd a valóságban inkább rózsaszínes vöröses színű, amit a hidrogén, és egyszeresen, illetve kétszeresen ionizált oxigén emissziós sugárzása okoz. A mellékelt kép azonban a déli féltekén található 8 méteres Gemini-dél teleszkóppal készült, három nagyon specifikus szűrővel: H-alfa 656 nm-en, [OIII] (kétszeresen ionizált oxigén egyik hullámhossza) és [SII] (egyszeresen ionizált kén egyik vonala), ezt színezték meg sorra lilával, ciánkékkel és narancssal, ezért lett ilyen színű a kép.

-------------------------
"Normál" jelentkezési határidő a táborba: június 30-a!
Csatolt fájlok:
2017. június 25. 12:17:40 (#1161)
Feladó: szilard.csizmadia
Tárgy: [VCSE-Levlista] Tábori asztroszociális kedvezmény